• Megjelenítés

uniós költségvetés

Jelentős összegű EU-s átutalásra készül idén a magyar kormány (korr.)

Jelentős összegű EU-s átutalásra készül idén a magyar kormány (korr.)

Arról kell gondoskodnia a 2014-2020-as uniós programok lebonyolításáért felelős magyar hatóságoknak, hogy idén mindenképpen megérkezzen Brüsszelből 2,644 milliárd eurónyi átutalás – derül ki a Magyar Közlöny egyik friss kormányhatározatából. Ez jelentős összeg, de kevesebb, mint az elmúlt 3 év tényadata. Azt is szintén összegszerűen beleírta a határozatba a kormány, hogy 1230 milliárdot kell idén kifizetnie a kedvezményezettek felé a kormányzati szerveknek.

Frissítés: Cikkünk eredeti verziójában tévesen azt írtuk, hogy példátlanul magas összeget tervez lehívni a kormány Brüsszelből, ugyanis nem milliárd forintban kell érteni a megcélzott összeget, hanem millió euróban (ahogy az a cikkbeli táblázat C oszlopának zárójelében látszik). A tévedésért elnézést kérünk.

Jócskán átszabhatja és lefaraghatja a kormány az új uniós helyreállítási programot

Jócskán átszabhatja és lefaraghatja a kormány az új uniós helyreállítási programot

Azzal, hogy a kormány egyelőre lemondott az uniós helyreállítási programból járó bő 9 milliárd eurónyi hitelről, és csak a 6 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást kéri, lényegében egy teljesen új Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet (HET) kell készítenie, hogy a kisebb összegbe is beleférjenek az elképzelések, amelyek egyúttal továbbra is megfelelnek az uniós elvárásoknak – rajzolódik ki friss sajtóinformációkból. Fontos tudni, hogy mivel 2022-ben úgyis hozzá kell nyúlni minden tagállam helyreállítási tervéhez, ezért például akkor, vagy akár 2023-ban is lehet még élni a most elengedett hitel (egy részének) lehetőségével.

Elengedett 3400 milliárd forintnyi EU-pénzt a kormány – Bemutatjuk a hatalmasnak tűnő fordulat hátterét

Elengedett 3400 milliárd forintnyi EU-pénzt a kormány – Bemutatjuk a hatalmasnak tűnő fordulat hátterét

Szakértői szinten logikus, de meglepő volt, politikai szinten viszont már hónapok óta érlelődött a hétvége nagy híre, miszerint egyelőre nem kéri a magyar kormány az uniós helyreállítási program 9 milliárd eurónyi hitelét, a nagy döntés mögött pedig legalább 6 fontos szempont húzódott meg – rajzolódik ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket a Portfolio két brüsszeli és két budapesti megbízható forrással folytatott. Az alábbiakban ezeket a szempontokat mutatjuk be összerendezve.

Késhet a gigantikus magyar reformterv benyújtása, pénteken egyeztet Orbán Viktor és Ursula von der Leyen

Késhet a gigantikus magyar reformterv benyújtása, pénteken egyeztet Orbán Viktor és Ursula von der Leyen

Az Európai Bizottság előzetes várakozásai szerint csak kb. 11 tagállam adhatja le a félhivatalos határidőig, április 30-ig, a helyreállítási pénzek lehívásához szükséges reform- és beruházási tervet (RRF) és valószínűleg a csúszva teljesítők közé fog tartozni Magyarország is – írja friss brüsszeli információi alapján az EU-Monitor. A lap tudomása szerint éppen a magyar reform- és beruházási terv lesz a fő téma Orbán Viktor magyar kormányfő és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök e hét pénteki egyeztetésén, amely alapján nyilván csiszolják még a magyar tervet. Lényeges az is, hogy egyáltalán nem tragédia, ha a tagállamok csúsznak a terveik leadásával, mert később úgyis nehezebb azokat módosítani és a csúszva leadás még egyáltalán nem jelenti azt, hogy azokat később is fogják jóváhagyni Brüsszelben.

Íme, az a 9 cél, amire közel 6000 milliárd forintnyi EU-s helyreállítási forrást akar elkölteni a kormány

Íme, az a 9 cél, amire közel 6000 milliárd forintnyi EU-s helyreállítási forrást akar elkölteni a kormány

Közeleg az április 30-i határidő, amíg le kell adnia a magyar kormánynak az Európai Bizottság felé azt az átfogó anyagot, hogy mire szeretné elkölteni a vírusválság miatt létrehozott helyreállítási és ellenálló képességi eszközből (RRF) a hazánknak járó mintegy 5900 milliárd forintot. A kormány december elején egy vázlatos tervet hozott nyilvánosságra, és közben egyeztetést folytatott a háttérben az Európai Bizottsággal a részletekről, aztán néhány hete rögzítette a Magyar Közlönyben azt a 9 átfogó célt, amelyre el akarja költeni a pénzt. Mindezzel párhuzamosan zajlik egy társadalmi egyeztetés is a hivatalos pályázati felületen, ami azután vált teljessé, hogy a minap már mind a 9 célterület anyagait közzétették. Érdemes tehát összefoglalni a legfrissebb tudnivalókat, felhasználási szabályokat és dátumokat azután, hogy a napokban kutatói javaslatokat is publikáltunk az ország ellenállóképességének javításához.

Két, milliárdos vasútfejlesztési projekt indulhat Magyarországon EU-s pénzből

Két, milliárdos vasútfejlesztési projekt indulhat Magyarországon EU-s pénzből

Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) uniós pénzügyi alap jelenleg nyitva lévő kiírásában március végéig nyújthatnak be közlekedésfejlesztési projekteket a tagállamok. Magyarország a kormány döntése alapján két nemzetközi jelentőségű vasúti hálózatbővítés előkészítésének folytatásához kér összesen 2,8 milliárd forint támogatást. A forrást a Budapest-Varsó nagysebességű vasút magyarországi szakasza és a Kelenföld-Nyugati pályaudvar között tervezett új vasúti összeköttetés környezetvédelmi munkarészeire fordítaná - derül ki az
Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményéből.

Hangos figyelmeztető lövést küldött Magyarország felé az ultimátum miatt bajba került Európai Bizottság

Hangos figyelmeztető lövést küldött Magyarország felé az ultimátum miatt bajba került Európai Bizottság

Miután perrel fenyegeti a főnökét az Európai Parlament, Vera Jourová hangos figyelmeztető lövésnek is beillő üzenetet küldött Magyarország és Lengyelország felé pénteken a jogállamiság és az EU-pénzek témájában. A Bloomberg-interjúban megfogalmazott üzenet lényege az, hogy akár már ősztől elindulhat az EU-pénzek blokkolását/vágását célzó jogállamisági eljárás a két ország ellen, ha fogást talál a Bizottság a két tagállam igazságszolgáltatási és közbeszerzési rendszerén és nem utólag, a pénzek brüsszeli kifizetésénél lenne a szankció, hanem már előzetes jelleggel. Így akár már idén "eredményt" tudna felmutatni a Bizottság a Parlament felé, éppen a magyarországi parlamenti választások előtti hónapokban.

Kiderült: ultimátumot kaphat Magyarország és Lengyelország bevédése miatt az Európai Bizottság elnöke

Kiderült: ultimátumot kaphat Magyarország és Lengyelország bevédése miatt az Európai Bizottság elnöke

Ha nem véglegesíti június 1-ig az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus végrehajtásával kapcsolatos saját szabályrendszerét, akkor az Európai Parlament beperli az Európai Bizottságot tétlenkedés miatt, azaz gyakorlatilag Magyarország és Lengyelország átmeneti „bevédése miatt” bajba kerülhet Ursula von der Leyen is – rajzolódik ki a német Der Spiegel által kedd este kiszivárogtatott dokumentum alapján. Ez kifejezetten fontos fejlemény, aminek az egyik mozgatórugója az, hogy az EP igyekszik rászorítani az Európai Bizottságot arra, hogy minél hamarabb kezdjen jogállamisági eljárást Magyarországgal szemben, hogy az időigényes eljárás - ami akár az EU-pénzek blokkolásához is elvezethet - még a jövő tavaszi magyarországi parlamenti választások előtt véget érjen.

Elfogadta az EP a stratégiai beruházásokat ösztönző InvestEU programot

Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén elfogadta a stratégiai beruházásokat ösztönző InvestEU programot, amely több támogatást kíván biztosítani a vállalatok számára a koronavírus okozta válság túléléséhez, illetve segítséget kíván nyújtani a nehezen finanszírozható beruházások elindításához.

Csak mérhető célok és környezetvédelmi szempontok mentén szabad elosztani a rengeteg EU-s pénzt

Csak mérhető célok és környezetvédelmi szempontok mentén szabad elosztani a rengeteg EU-s pénzt

Folyamatban van az uniós támogatások felhasználásának elveit és módjait tartalmazó kormányzati anyagok társadalmi egyeztetése. A vitához számos civil szervezet szólt hozzá. Két vendégszerzőnk, Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke és Domaniczky Orsolya, a 18 közép- és kelet-európai ország 53 civil szervezetét tömörítő CEEweb a Biológiai Sokféleségért szakpolitikai munkatársa a Portfolio-nak küldött véleménycikkében foglalja össze szervezeteik javaslatait.

Csak 25 milliárdos EU-s fejlesztési keretet szán a kormány Budapestnek a következő 7 évre

Csak 25 milliárdos EU-s fejlesztési keretet szán a kormány Budapestnek a következő 7 évre

A 2021-2027-es időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapnak (ERFA) legalább a 6%-át fenntartható városfejlesztési célokra kell fordítani és egy minap körbeküldött anyag alapján ebből csak mintegy 25 milliárd forint juthat Budapestnek és ennek is a 80%-át kiemelt állami projektként költenék el, azaz előre eldöntött nyertesekről lenne szó – rajzolódik ki a 444.hu birtokába jutott anyagból. Emellett persze jutna még jelentős EU-s pénz budapesti közlekedésfejlesztési projektekre is, de azok konkrét célját és tartalmát nyilván a kormány döntené el.

Kiszivárgott: nagy változtatásokat kényszerít ki Brüsszel a magyar kormánytól a közbeszerzések terén

Kiszivárgott: nagy változtatásokat kényszerít ki Brüsszel a magyar kormánytól a közbeszerzések terén

Túl gyenge a verseny a magyar közbeszerzési rendszerben, és rendszerszintű szabálytalanságok vezettek az EU történetének legnagyobb bírságához 2019-ben, ezért ahhoz, hogy Magyarország le tudja hívni a 2021-2027-es uniós forrásokat, köztük a helyreállítási alap pénzeit, átalakításokat kért a közbeszerzések terén az Európai Bizottság – tudta meg a Reuters a brüsszeli testület belső anyagából, amely január 26-i dátumú. Rá néhány napra már meg is jelent három olyan kormánydöntés itthon, amely egyik pillanatról a másikra gyökeresen megváltoztatta a magyarországi közbeszerzési rendszert, így a kettő között bizonyára van összefüggés. Az egész ügynek az lehet itthon a mozgatórugója, hogy 2021-től már él a jogállamisági mechanizmus, és ha nem lépne a magyar kormány Brüsszel elvárásainak megfelelően, akkor később veszélybe kerülne az EU-pénzeink lehívása, mivel a jogállamisági mechanizmus azok blokkolásához, esetleges levágásához is elvezethet.

Frissítés! Kedden cáfolta a magyar kormány, hogy kapott volna kéréseket a közbeszerzési rendszer átalakításáról és a Portfolio információi is összhangban vannak ezzel.

Mindenki kapaszkodjon, kanyarban előzne a kormány

Mindenki kapaszkodjon, kanyarban előzne a kormány

A kormány kanyarban előzne, mindenki kapaszkodjon - nagyjából így foglalható össze a Gazdasági Évnyitó üzenete, ahol a miniszterelnök és a pénzügyminiszter beszélt a 2021-es tervekről, kilátásokról. Segély továbbra sincs (csak a keveseknek, keveset segítő bértámogatás), ezért a koronavírus-válságban bajba jutott ágazatok ezután is csak magukra számíthatnak, igaz, egy új hiteleszköz mégis valamiféle bújtatott támogatásfélét jelenthet a korlátozások alatt nyögő vállalkozások és dolgozók számára. Az igazi remény azonban nem ez, hanem az uniós pénztömeg, amiből a felborult költségvetési egyensúly mellett is folytathatja óriási beruházásösztönzését a gazdaságpolitika.

Kinyílik az ajtó? - Befolyásos francia és német vezetők is felülvizsgálnák az EU szigorú deficit- és adósságszabályait

Kinyílik az ajtó? - Befolyásos francia és német vezetők is felülvizsgálnák az EU szigorú deficit- és adósságszabályait

Az uniós helyreállítási alap minél egyszerűbb és minél hamarabbi elindítását szorgalmazta Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter a Financial Times-nak adott, szerdán megjelent interjúban. Ezzel együtt újra szorgalmazta azt is, hogy a valósághoz kell igazítani az uniós stabilitási és növekedési egyezmény 3%-os deficitre és 60%-os adósságrátára vonatkozó szabályait. A cikk fő érdekessége, hogy ezúttal a híresen fiskális konzervatív, az egyezmény szigorú szabályainak betartását mindig is követelő volt német pénzügyminiszter is megengedőbben nyilatkozott az esetleges felülvizsgálatról.

Új és meghosszabbított villamosvonalak terveit készítette elő a főváros

Új és meghosszabbított villamosvonalak terveit készítette elő a főváros

Több villamoosvonal meghosszabbításával, felújításával, új vonalak létesítésével, valamint a géppark újításával kellene a forgalomcsillapítási és a közösségi fejlesztési célokat megvalósítani Budapesten Balogh Samu várostervező és főpolgármesteri kabinetfőnök szerint. A közlemény alapján tavaly már több projekt tervének előkészítése megtörtént, ezek uniós finanszírozásban valósulhatnának meg.

Nagyon sok EU-s pénzt blokkolhat az Európai Bizottság a nagy magyar állami projekteknél

Nagyon sok EU-s pénzt blokkolhat az Európai Bizottság a nagy magyar állami projekteknél

Nagyon erős eszközt adtak a kezünkbe az állam- és kormányfők a jogállamisági rendelet támogatásával, amely január elseje óta hatályban van és alkalmazni is tudjuk azt, így „nagyon sok pénzt blokkolhatunk” például nagy magyar állami beruházások kifizetéseinél – jelezte az osztrák Der Standard című lapnak adott terjedelmes interjúban az Európai Bizottság alelnöke hétfőn. Mindez azután válhat élessé, hogy az Európai Bíróság kimondja ítéletét a rendeletről, de közben ettől teljesen függetlenül zajlik egy potenciálisan nagy horderejű per az Európai Bíróságon, amelyben tegnap volt meghallgatás Luxemburgban és amelyben akár a magyar igazságszolgáltatás függetlenségéről is ítélet születhet nyár-ősz körül. Ez pedig akár apropót is jelenthet az EU-pénzek blokkolásához.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Valamit tervez a kormány - Mi lesz az OTP-vel?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility